A farsang a mulatságok, a bálok, a lakomák ideje, ami vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Vidám télbúcsúztatás a húsvétot megelőző böjt előtt. A mohácsi busójárás, a velencei karnevál és az ilyenkorra időzített disznóvágások őrzik tovább az évszázados tradíciókat.

A farsang őshazája Itália volt, eredete pedig a rómaiak szaturnáliáig vezet vissza. Szaturnusz isten tiszteletére hétnapos örömünnepet tartottak Rómában, ez terjedt el később egész Európában.  Magyarországra a középkorban érkezett el, és sokféle, sokszínű, részben  vallásos néphagyományt egyesítve lett az álarcos és jelmezes alakoskodások, a dramatikus játékok, a báli mulatságok, a termékenységi varázslások  időszaka.

És persze a gazdagon terített asztaloké is, amelyek jellegzetes farsangi ételekkel traktálják a vigadozókat: korhelylevessel, zsíros sültekkel, hájas süteményekkel, részeges pogácsákkal és természetesen farsangi fánkkal.